Alexander

Második művem az Egy régi levél c. próza testvére.- 2009

Alexander

Alexander Garlotte egy helyi kifutófiú. Ma este egy telefonhívást kapott főnökétől. Alexander éppen aludt, mikor a telefon megszólalt 11:30 volt, dehát pénz szűkében nem tudott mást tenni, minthogy elvállalta. Ekkor még nem tudta, hogy élete gyökeresen meg fog változni…

Gyorsan felkapta szakadt ingjét, felvette ütött-kopott farmerjét és felhúzta négy napos zokniját. A megrendelés szokatlan helyről jött. Eleinte furcsállta is hogy a baltimorei kikötő 13-as dokkjához kérik a pizzát.

Belépett roskadozó fürdőszobájába, ami jobban hasonlított inkább egy belvárosi illemhelyhez.

A valószínűleg tegnap este elhullott mérgezett patkány tetemét, íves pályán a sarokba juttatta a wc-je mellé, majd belenézett a tükörbe. A gyengén megvilágított szobában kevésbé szembetűnő volt a narkotikumok okozta szemfeketedés és szemvörösség. A kosztól és szennytől bűzölgő mosdókagyló szélén maradt kokain maradványokat felszippantotta, hogy kicsit olajozottabban működjön a munka. Magára kapta olcsó edzőcipőjét és távozott a lakásból…

A lift szélsebesen vitte a 16. emeletről a földszintre. A biciklitárolóban csak az ő kerékpárja nem volt lezárva, hisz az talán még az utolsó rablónak sem kellett volna a földön. Miután feltette a láncot a helyére, útnak is indult.

Mikor odaért a megrendelés helyszínére, senkit sem látott.

Gondolta, megint átverték, és biztos a gazdag, elkényeztetett kis mitugrászoknak ismételten nem akadt jobb szórakozása. Legyintett egyet és azzal a lendülettel elő vette öngyújtóját és rágyújtott. Amíg elszívta utolsó szálát, senki sem jött a pizzáért, így azt visszatette terebélyes csomagtartójába. Éppen szállt volna fel biciklijére, mikor egy férfi maradásra szólította. Alexander nem látott senkit, de az illetőt hangos káromkodással fogadta, majd közölte, hogy ne szórakozzon vele, a pénzből neki albérletet kell fizetnie. Egy gazdag, fenékig kikent sápadt férfi jelent meg Alexander mellett, a néha-néha pislákoló közvilágítás alatt. Az idegen szóra nyitotta száját, mikor egy másik férfi léptei meg nem zavarták a kommunikáció elindítása közben. Az újabb idegen egy lefűrészelt csövű sörétes puskát tartott a megrendelőre. Alexander unottan ráült bicikliének vázára és várta az eseményeket. A fegyveres férfi közelebb ment a pároshoz, és sápadt arcát jól megvilágította a lámpa fénye. Mint bemutatkozásából kiderült, a gazdag férfit Walternek hívták, ámbár úgy tűnt Alexandernek, hogy csak neki árulta el nevét, baljósan rámutatva, hogy a két idegen mintha már ismerné egymást. Alexander is bemutatkozott, de az öltönyös ember csak bólogatott, s a kifutófiú látta rajta, hogy a férfi már tudja a nevét. Végigfutott az agyán, hogy neki most itt kell lennie, az egész meg van rendezve, nem is történhetett volna másképp. Ekkor Walter a másik felé fordult. Mélyen a szemébe nézett és kijelentette, hogy Alexander az övé, és hogy neki semmi keresnivalója nincs itt. A nevenincs fegyveres ember megadóan biccentett fejével és elhátrált. Alexander az előző kijelentéstől, hogy ő Walteré, nagyon megijedt, és kezdte úgy érezni, hogy a dolgok hamarosan rosszra fognak fordulni. A pizzafutár a fizetséget sem akarta megvárni, ledobta a kihűlt ételt dobozostól, blokkostól a földre. További terve az volt hogy hazamegy olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet és leissza magát, hisz függőként nem bírta a stresszhelyzeteket. Ámde a jómódú férfi lerántotta a biciklijéről, és a földön két vállra fektette. Walter ráförmedt hogy nem mehet sehova, hisz mostantól ő lesz a gyermeke, majd Alexander nyaki artériájába harapott. A szerencsétlen pizzafutár érezte, ahogy végtagjai lassan elgyengülnek, ahogy életjelei is. Egész testét elöntötte a vérhiányos állapottól kialakuló hideg érzés, majd lassan elvesztette eszméletét, és életét…

Alexander arra ébredt, hogy hideg vért kortyol Walter megvágott csuklójából. Egész teste bizsergett, szinte szétvetette az erő és a frissesség. Mindezek mellett, mióta az eszét tudta, ilyen éhséget sohasem érzett, és ennek csillapítása végett, egyre gyorsabban kortyolta a hideg nedűt. De telhetetlenségével csak Walter haragját vívta ki, aki egy jókora pofonnal jutalmazta őt. Hosszan beszélgettek létének értelméről, és az új, szabályokkal teli világról. A 13-as dokk lassan magára maradt, amint a két hidegtestű sápadt ember belesétált az éjszakába.

Így lett egy drogos, semmirekellő kifutófiúból, Alexanderből, a városi éjszakák rettegett csúcsragadozóinak egyike: egy vámpír!